Az AI egyre gyorsabban kerül be a vállalatok mindennapi működésébe. Eleinte sokan csak kipróbálták a nyilvános mesterségesintelligencia-eszközöket: kérdéseket tettek fel a ChatGPT-nek, szövegeket írattak vele, összefoglalókat készítettek vagy éppen képeket generáltak. Mára azonban ennél sokkal többről van szó.

A vállalatok saját AI-rendszereket építenek, mesterséges intelligenciát építenek be meglévő alkalmazásaikba, és egyre többször olyan rendszereket is használnak, amelyek nemcsak válaszolnak egy kérdésre, hanem önállóan el is végeznek bizonyos feladatokat. Ez óriási lehetőség, de közben új biztonsági problémákat is teremt.

A mesterséges intelligencia vállalati térnyerése soha nem látott ütemben zajlik. Az AI-alapú eszközök ma már a mindennapi munkavégzés természetes részévé váltak: a munkatársak kódot írnak velük, dokumentumokat foglalnak össze, adatokat elemeznek, vagy éppen automatizálják az ismétlődő feladatokat. Ezekhez az alkalmazásokhoz gyakran egyszerűen egy webböngészőn vagy akár saját, személyes felhasználói fiókjukon keresztül férnek hozzá.

Miközben az AI jelentős hatékonyságnövekedést kínál, egy új és egyre nagyobb kihívás is megjelent a szervezetek számára. Ezt a jelenséget nevezzük „Shadow AI”-nak.

(A Shadow AI referál a korábbi Shadow IT fogalomra, ami olyan informatikai eszközök, alkalmazások vagy szolgáltatások használatát jelenti egy szervezetben, amelyeket az IT-részleg nem hagyott jóvá vagy nem felügyel.) A fogalom nem egy konkrét szoftvert vagy technológiát takar, hanem azt a helyzetet, amikor a munkavállalók mesterséges intelligencia eszközöket használnak a vállalat hivatalos felügyelete, szabályozása vagy akár tudta nélkül.

A Shadow AI napjainkra az egyik leggyorsabban növekvő vállalati kockázattá vált. Sok szervezet még csak most kezdi felismerni a probléma valódi jelentőségét, miközben az AI-eszközök használata már széles körben elterjedt a mindennapi üzleti folyamatokban. A megfelelő láthatóság és kontroll hiánya ugyanis nemcsak adatvédelmi és biztonsági kérdéseket vet fel, hanem komoly megfelelőségi és üzleti kockázatokat is hordozhat.

A felhő alapjaiban változtatta meg, hogyan működnek a vállalkozások: soha nem látott skálázhatóságot, rugalmasságot és gyors alkalmazkodást ad. Ennek ellenére rengeteg cég még mindig bizonytalan abban, mennyire biztonságos a felhős környezete, és valóban megfelelő védelem alatt áll-e az adata.

Ez a bizonytalanság sokszor nem is alaptalan. Idén júliusban például hatalmas visszhangot váltott ki egy adatvédelmi incidens: egy toborzási szoftver szolgáltató nagyjából 25–26 millió önéletrajzot hagyott véletlenül nyilvánosan elérhető Azure Blob Storage konténerben. Nem egy kifinomult, zero-day támadás történt. Nem is egy hackercsoport áttörhetetlen trükkje. Egyszerűen emberi hiba volt: egy rosszul konfigurált publikus tároló, amiben érzékeny személyes adatok hevertek bárki számára.

Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy hiába költenek a felhőszolgáltatók dollármilliárdokat a saját infrastruktúrájuk védelmére, a felhőbiztonság megosztott felelősség. A szolgáltató védi, amit neki kell, de a konfiguráció, a hozzáférések, az adatok biztonsága nagyrészt a te kezedben van.

És pontosan itt csúszik el sok vállalat: a felhőről még mindig rengeteg félreértés és makacs tévhit kering. Ezek a mítoszok pedig hamis biztonságérzetet adnak, és veszélybe sodorják az adatokat.

Ideje tiszta vizet önteni a pohárba, és lebontani a leggyakoribb tévhiteket a felhőbiztonsággal kapcsolatban. A következőkben sorra vesszük őket – és megmutatjuk, mi az ajánlásunk arra, hogyan kerülheted el ezeket a hibákat.

Ahogy egyre több szervezet áll át hibrid és multi-cloud (több felhőszolgáltatót használó) környezetekre, úgy válik mind összetettebbé a különböző szolgáltatók kezelése és a következetes, erős hálózatbiztonság fenntartása. Több felhő, több platform és többféle működési modell együtt már önmagában is kihívás, ehhez pedig hozzájönnek a folyamatosan fejlődő fenyegetések és a gyorsan változó üzleti igények.

Ha hatékonyan szeretnéd kezelni az ilyen sokrétű környezeteket, elengedhetetlen, hogy tudatos, stratégiai megközelítést alkalmazz. Olyan bevált módszerekre van szükség, amelyek illeszkednek az iparági tapasztalatokhoz, és modern biztonsági megoldásokra támaszkodnak – akár több felhőszolgáltatóval dolgozol, akár egy hibrid rendszerben kevered az on-premise és a cloud infrastruktúrát.

A következő ajánlások a Fortinet nemrégiben készült felmérésének eredményeire épülnek, és gyakorlati, könnyen alkalmazható lépéseket kínálnak a multi-cloud biztonsági rendszerek megerősítésére, a kockázatok csökkentésére, valamint a stabilabb és átláthatóbb működés elérésére bármilyen környezetben.

A vállalati hálózatok egyik legnagyobb támadási felülete a webböngészés. A kártékony kódok, drive-by támadások, böngészősebezhetőségek és adatszivárgások jelentős része a felhasználók mindennapi internethasználatából ered. A modern SASE-környezetek egyik fontos védelmi eleme ezért a Remote Browser Isolation (RBI), amely új megközelítést kínál a webalapú fenyegetések kezelésére. A Fortinet a FortiSASE platform részeként integrált, felhőalapú RBI technológiát biztosít, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a biztonságos böngészést.

A digitalizáció korában a biztonság többé nem pusztán technológiai kérdés, hanem üzleti stratégia is. A DIG-IT Podcast legújabb epizódjában a HRP Europe Kft. Fortinet szakértője, Csere István, kollégánk, beszélget a kiberbiztonság új korszakáról, az innováció és a mesterséges intelligencia szerepéről, valamint arról, hogyan válhat a biztonság valódi versenyelőnnyé a vállalatok számára.

Az adásban többek között szóba kerül:
🔹 mit jelent az innováció a Fortinet számára, és hogyan marad naprakész egy ilyen széles portfólióval rendelkező gyártó,
🔹 a SASE (Secure Access Service Edge) koncepció, amely a hibrid munkavégzés biztonsági alapjává vált,
🔹 az AI megjelenésének hatása a kibervédelemre és az új fenyegetések,
🔹 a digitális bizalom és az identitásvédelem kérdése a deepfake és social engineering korszakában,
🔹 valamint a Fortinet Authorized Training Center (ATC) szerepe az oktatásban és az utánpótlásban.

💬 Ahogy Csere István fogalmaz:

„A biztonság nem költség, hanem befektetés – a jövőbe és a versenyelőnybe.”

Ha kíváncsi arra, hogyan válik a kiberbiztonság stratégiai tényezővé, és hogyan használja a Fortinet az AI-t és a SASE-t a gyakorlatban, ne hagyja ki ezt az epizódot!

A kiberfenyegetések összetettsége és gyakorisága soha nem látott mértékben növekszik. A támadók nemcsak kifinomultabb eszközöket használnak, hanem egyre inkább automatizált, AI alapú támadási technikákat is bevetnek. A védelmi oldalon ennek megfelelő válasz születik: a biztonsági rendszereknek is integrálniuk kell a mesterséges intelligenciát az incidensek felismeréséhez, elemzéséhez és elhárításához.

A FortiAI-Assist ennek a fejlődésnek a része. A Fortinet Security Fabric ökoszisztémájába integrált AI asszisztens célja, hogy felgyorsítsa a biztonsági működést (SecOps), csökkentse az MTTD/MTTR (Mean Time To Detect  – átlagos észlelési idő. Mean Time To Respond – átlagos reagálási idő) időt, valamint könnyebbé tegye a hálózatbiztonsággal és felügyelettel kapcsolatos munkafolyamatokat.