Ahogy külföldön, sajnos idehaza is probléma, hogy a vállalkozások egy vírusírtó vagy akár egy komolyabb kiberbiztonsági megoldás megvásárlásával és telepítésével letudtnak tekintik a védekezést. Bármilyen jó is az adott eszköz, áthatolhatatlan védelem nincs. Sokat tehetünk azonban azért, hogy mérsékeljük a felmerülő problémák súlyosságát. A védekezési technológia meglétén felül például legalább olyan fontos, hogy a vállalatok megfelelő folyamatokkal rendelkezzenek, tudják, mikor mit kell tenniük, és kit kell bevonni egy tényleges kiberbiztonsági incidens bekövetkeztekor.

Ennek a stratégiának a kulcsfontosságú elemei közé tartozik a megfelelő utasításlánc létrehozása, a „frontvonalon lévő” személyek felhatalmazása cselekvésre, valamint a megfelelő információmegosztás a csapattagok vagy a külső partnerek között.

Azon cégeknek, amelyeknek nincs ilyen stratégiájuk, vagy jelentős hiányosságaik vannak benne, és egy incidens során derül ez ki, az az esetek nagy részében jelentős pénzbe, leállásokba és a jó hírnévbe kerül.

Érdemes ezért a cégvezetőknek erőforrásokat fektetniük arra, hogy felkészülhessenek egy kiberbiztonsági incidensre. Fontos, hogy mindenkinek kulcsfontosságú szerepe van az incidensre adott válaszadásban, ezért érdemes összehívni a csapattagokat, beleértve a vezetőket, és együtt átmenni a lehetséges forgatókönyveken, vagy akár végrehajttatni egy zsarolóvírus-szimulációt.

Ezen felül a kockázatkezelésre érdemes nem úgy tekinteni, mint egy feladatra, amit évente egyszer meg kell csinálni. A vállalatok kiberbiztonsági kockázatai minden nap változnak – új fenyegetések, új vektorok, új sebezhetőségek tűnnek fel és az IT-infrastruktúránk is bármikor változhat. Éppen ezért létre kell hozni egy olyan rendszert, amely azonosítja ezeket a változásokat, és beépíti őket a cég válságkezelési stratégiáiba.