A felhő alapjaiban változtatta meg, hogyan működnek a vállalkozások: soha nem látott skálázhatóságot, rugalmasságot és gyors alkalmazkodást ad. Ennek ellenére rengeteg cég még mindig bizonytalan abban, mennyire biztonságos a felhős környezete, és valóban megfelelő védelem alatt áll-e az adata.
Ez a bizonytalanság sokszor nem is alaptalan. Idén júliusban például hatalmas visszhangot váltott ki egy adatvédelmi incidens: egy toborzási szoftver szolgáltató nagyjából 25–26 millió önéletrajzot hagyott véletlenül nyilvánosan elérhető Azure Blob Storage konténerben. Nem egy kifinomult, zero-day támadás történt. Nem is egy hackercsoport áttörhetetlen trükkje. Egyszerűen emberi hiba volt: egy rosszul konfigurált publikus tároló, amiben érzékeny személyes adatok hevertek bárki számára.
Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy hiába költenek a felhőszolgáltatók dollármilliárdokat a saját infrastruktúrájuk védelmére, a felhőbiztonság megosztott felelősség. A szolgáltató védi, amit neki kell, de a konfiguráció, a hozzáférések, az adatok biztonsága nagyrészt a te kezedben van.
És pontosan itt csúszik el sok vállalat: a felhőről még mindig rengeteg félreértés és makacs tévhit kering. Ezek a mítoszok pedig hamis biztonságérzetet adnak, és veszélybe sodorják az adatokat.
Ideje tiszta vizet önteni a pohárba, és lebontani a leggyakoribb tévhiteket a felhőbiztonsággal kapcsolatban. A következőkben sorra vesszük őket – és megmutatjuk, mi az ajánlásunk arra, hogyan kerülheted el ezeket a hibákat.
1. tévhit: A felhőszolgáltató intéz minden biztonsági feladatot
Sok szervezet úgy vág bele a felhőbe, hogy a csapatok még nem látják át teljesen, mit is jelent az adatok és alkalmazások felhőbe költöztetése. Emiatt gyakran előfordul, hogy a fejlesztők önállóan telepítenek alkalmazásokat – még azelőtt, hogy a biztonsági csapat egyáltalán tudna róla. Mindez pedig abból a tévhitből ered, hogy „a felhőszolgáltató úgyis mindent megold”.
A valóság ezzel szemben az, hogy a felhőbiztonság megosztott felelősség. A szolgáltató a felhő alapjáért, te pedig a felhőben lévő tartalomért és beállításokért felelsz. Ez azonban nem minden szolgáltatási modellben egyforma.
- IaaS (Infrastructure-as-a-Service): itt szinte minden kontroll a te kezedben van – a hálózati szabályoktól a konfigurációkon át az adatokig.
- PaaS (Platform-as-a-Service): a szolgáltató már többet vállal át, de az identitások, beállítások és az adatok biztonsága továbbra is a te feladatod.
- SaaS (Software-as-a-Service): itt a legtöbb réteget a szolgáltató védi, de ugyanaz a szabály érvényes: identitások, hozzáférések és adatok – ezek továbbra is a te felelősséged.
Az ajánlásunk: Tanítsd meg a csapatokat a megosztott felelősség modelljére, és értsék a különbségeket az IaaS, PaaS és SaaS között. Alapvető, hogy minden érintett pontosan tisztában legyen azzal, milyen biztonsági következményei vannak a felhő használatának – így lehet elkerülni a legfájdalmasabb hibákat.
2. tévhit: A felhő átláthatósága egyszerű és magától értetődő
A felhőplatformok valóban nagyon kényelmessé teszik a fiókok, erőforrások és alkalmazások létrehozását vagy törlését, és az alapértelmezett monitorozó eszközeiket is könnyű beállítani. Ez a „minden gyorsan működik” élmény sokakban azt a téves benyomást kelti, hogy a teljes felhős környezet átlátása és kontrollálása is ugyanolyan egyszerű lesz.
A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb. A felhős környezetek rendkívül dinamikusak: az erőforrások folyamatosan változnak, módosulnak, átalakulnak. Ehhez hozzáadódik, hogy a legtöbb szervezet nem csak egyetlen felhőt használ, hanem több különböző publikus felhőt és saját, on-prem infrastruktúrát is. Ez a sokféle, egymástól eltérő környezet együttesen teszi a teljeskörű átláthatóságot meglepően összetett kihívássá.
Az ajánlásunk: Érdemes egy átfogó, felhő-natív alkalmazásvédelmi platformot (CNAPP) bevezetni, amely folyamatos monitorozással segít növelni a láthatóságot a teljes felhős környezeted felett. Olyan megoldást válassz, amely valóban egy felületen keresztül mutatja meg az összes felhődet, így egységesen és átláthatóan kezelheted a multi-cloud környezetedet.
3. tévhit: A felhő natív biztonsági eszközei önmagukban is elegendők
Különösen a felhővel még csak ismerkedő szervezeteknél gyakori tévhit, hogy ha egyszer használják a felhőszolgáltató (CSP) beépített biztonsági eszközeit – például a hálózati biztonsági csoportokat vagy az alap tűzfalat – akkor már „automatikusan” biztonságban van a teljes infrastruktúrájuk.
A valóság: bár a felhő natív biztonsági eszközök tényleg erős alapréteget adnak, önmagukban messze nem fedik le a teljes támadási felületet. Számos rés marad utánuk. Például az AWS security groupjai nem képesek mély csomagszintű vizsgálatra (deep packet inspection), így nem tudják megvédeni a rendszeredet bizonyos webes sérülékenységekkel szemben.
Az ajánlásunk: Ne hagyatkozz kizárólag a felhőszolgáltató saját biztonsági megoldásaira. Érdemes olyan kiegészítő, harmadik féltől származó eszközökbe beruházni, mint egy fejlett next-generation firewall (NGFW), vagy egy web application firewall (WAF), amely megvédi a webalkalmazásaidat és API-jaidat az olyan támadásoktól, mint az XSS vagy az SQL injection. Emellett érdemes egy network detection and response (NDR) megoldást is bevezetni, amely segít felismerni a szokatlan hálózati viselkedést, és javítja a láthatóságot a multi-cloud és hibrid környezetekben.
4. tévhit: A felhő kevésbé biztonságos, mint a saját on-prem környezeted
Sok biztonsági csapat akkor érzi igazán „kézben tartva” a dolgokat, amikor minden házon belül van: látják a szervereket, ők szabályozzák a fizikai hozzáférést, és minden biztonsági beállítást saját maguk határoznak meg. Innen ered a gondolat, hogy ami on-prem van, az szükségszerűen biztonságosabb is.
A valóság viszont teljesen más képet mutat. A legtöbb szervezetnek nincs elég erőforrása, szakértelme vagy kapacitása ahhoz, hogy olyan szintű, folyamatos éberséget és fejlett technológiát biztosítson, mint a nagy felhőszolgáltatók. A felhőszolgáltatók üzleti modellje szó szerint a biztonságra épül: megengedhetik maguknak, hogy a legmodernebb technológiákba, automatizmusokba és hatalmas, dedikált biztonsági csapatokba fektessenek – olyan szinten, amit egy átlagos szervezet önállóan szinte lehetetlen utolérni.
Az ajánlásunk: A felhőben jóval magasabb biztonsági szint is elérhető, mint on-prem, de ehhez elengedhetetlen, hogy a biztonsági csapataid értsék a felhő működését, a felhős hálózati modelleket és az újfajta kockázatokat. Emellett modern, változásokra hajlandó gondolkodásmódra van szükség: automatizációra építő működésre, „API-fist” megközelítésre és folyamatos, szigorú monitorozásra.
5. tévhit: A felhőszolgáltatók biztonsági eszközei mindenhol ugyanolyanok
A felhőbiztonság alapfogalmai – mint az IAM, a titkosítás vagy a hálózati biztonság – valóban hasonlóak minden szolgáltatónál. Ez könnyen azt az érzetet keltheti, hogy az eszközök, amelyek ezeket megvalósítják, szinte egyformák. Ráadásul a nagy CSP-k gyakran nagyon hasonló neveket és fogalmakat használnak, ami tovább mossa a határokat, és azt a téves képet sugallja, hogy a biztonsági megoldásaik egymással felcserélhetők.
A valóság azonban sokkal árnyaltabb: bár minden nagy szolgáltató kínál saját natív biztonsági eszközöket, ezek képességei jelentősen eltérhetnek. A harmadik féltől származó megoldások valóban sokat erősíthetnek a védelem szintjén, de csak akkor adják a maximális értéket, ha natívan integrálódnak az adott felhőplatformmal, és képesek kihasználni a platform-specifikus kontextust.
Az ajánlásunk: Építs olyan erős és hatékony felhőbiztonsági stratégiát, amelyben harmadik féltől származó CNAPP és NGFW megoldásokat is használsz – olyan eszközöket, amelyek natívan működnek minden egyes felhőkörnyezetben. Így tudsz valóban egységes biztonsági szintet kialakítani a többfelhős és hibrid felhős környezetek, valamint az on-prem rendszereid között, miközben teljeskörű rálátást is kapsz az egész infrastruktúrádra.
Mit tegyél másként? Proaktív megközelítés a felhőbiztonságban
A felhő biztonsága teljesen más gondolkodást igényel, mint a hagyományos, peremvédelemre épülő modellek. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan védd a szervezetedet, át kell állnod egy olyan szemléletre, amely figyelembe veszi a felhő sajátosságait, a gyors változásokat és a multi-cloud, valamint hibrid környezetek összetettségét.
1. Értsd és kommunikáld jól a megosztott felelősség modellt
Fontos, hogy a szervezet minden tagja – a vezetéstől a fejlesztőkig – pontosan tudja, mi az ő felelőssége a felhőbiztonságban. Minél világosabb, hogy ki miért felel, annál kevesebb a kritikus félreértés és hiányosság.
2. Alakíts ki finomhangolt, minimális jogosultságokra építő hozzáférés-kezelést
A komoly felhős incidensek jelentős része a túlzottan széles jogosultságokból ered. Tartsd be a „legkisebb jogosultság” elvét: mindenki csak azt érje el, amire ténylegesen szüksége van. Ehhez érdemes CIEM (Cloud Infrastructure Entitlement Management) megoldásokat használni, amelyek folyamatosan figyelik az identitásalapú eseményeket. Automatizált folyamatokkal reagálj a fenyegetésekre – például vonj vissza hozzáféréseket vagy izolálj gyanús fiókokat.
3. Helyezd előtérbe az adatvédelmet
Használj erős titkosítást úgy az álló, mint a mozgó adatoknál. Ezt egészítsd ki DSPM-megoldásokkal (Data Security Posture Management), amelyek gépi tanulással és mesterséges intelligenciával automatikusan felderítik és besorolják az érzékeny adatokat – így pontosan tudod, mit kell kiemelten védened.
4. Kérj szakértő segítséget a felhős biztonsági és hálózati architektúra felülvizsgálatához
A felhőszolgáltatók folyamatosan újítanak, így az, ami pár éve még „best practice”-nek számított, ma már könnyen elavult lehet. Mivel sok szervezetnek nincs házon belül elég szakértelme ahhoz, hogy ezt önállóan felmérje, érdemes olyan tanácsadó cégekkel dolgozni, akik alaposan átvilágítják a felhőbiztonsági állapotot, feltárják a hiányosságokat és javaslatokat tesznek a megoldásra.
5. Védd az alkalmazásokat és API-kat
A felhőbe telepített alkalmazások egyre inkább API-kra épülnek, ezek pedig a mai webes forgalom egyre nagyobb részét teszik ki. Emiatt kulcsfontosságú, hogy olyan WAF megoldásod legyen, amely képes megvédeni az alkalmazásokat és API-kat a fejlettebb bot-támadások ellen is.
6. Fektess a felhős láthatóságot biztosító eszközökbe
A felhőbiztonsági incidensek egyik leggyakoribb oka a hibás konfiguráció. Olyan eszközökre van szükség, amelyek folyamatos rálátást adnak a környezetedre, képesek valós időben felismerni a hibás beállításokat, és támogatják az automatikus javítást. Ez a felhő „alap-higiénéje”, amely biztosítja, hogy a környezeted következetesen megfeleljen a biztonsági elvárásoknak.
Használd ki a CNAPP erejét a maximális láthatóságért
A CNAPP kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy a szervezetek teljes rálátást kapjanak a komplex, folyamatosan változó – és egyre gyakrabban többfelhős – környezetükre. Segít növelni a biztonságot és emellett kontextust ad a fenyegetésekhez, így könnyebben meg tudod határozni, mely sérülékenységek valóban kihasználhatók és melyeket kell elsőként javítani.
Ahhoz, hogy a felhőbiztonság valóban hatékony legyen, érdemes olyan CNAPP-megoldást használni, amely szorosan integrálódik a többi biztonsági eszközöddel – például a WAF, NGFW és NDR rendszerekkel. Így az egész védelem egységes, összehangolt és jóval eredményesebb lesz.
A FortiCNAPP átfogó, „code-to-cloud” biztonságot nyújt: segít gyorsan kezelni a kockázatokat, gyorsan észlelni és reagálni az aktív fenyegetésekre, növeli a fejlesztők hatékonyságát, és összességében jelentősen javítja a biztonsági működést.
Ha szeretnéd felülvizsgálni a felhős hálózati architektúrádat vagy átfogó képet kapni a szervezeted felhőbiztonsági állapotáról, vedd fel velünk a kapcsolatot, szakértő munkatársaink rendelkezésedre állnak!
