A leggyakoribb felhőbiztonsági tévhitek – és mit tehetsz ellenük

A felhő alapjaiban változtatta meg, hogyan működnek a vállalkozások: soha nem látott skálázhatóságot, rugalmasságot és gyors alkalmazkodást ad. Ennek ellenére rengeteg cég még mindig bizonytalan abban, mennyire biztonságos a felhős környezete, és valóban megfelelő védelem alatt áll-e az adata.

Ez a bizonytalanság sokszor nem is alaptalan. Idén júliusban például hatalmas visszhangot váltott ki egy adatvédelmi incidens: egy toborzási szoftver szolgáltató nagyjából 25–26 millió önéletrajzot hagyott véletlenül nyilvánosan elérhető Azure Blob Storage konténerben. Nem egy kifinomult, zero-day támadás történt. Nem is egy hackercsoport áttörhetetlen trükkje. Egyszerűen emberi hiba volt: egy rosszul konfigurált publikus tároló, amiben érzékeny személyes adatok hevertek bárki számára.

Ez az eset is arra figyelmeztet, hogy hiába költenek a felhőszolgáltatók dollármilliárdokat a saját infrastruktúrájuk védelmére, a felhőbiztonság megosztott felelősség. A szolgáltató védi, amit neki kell, de a konfiguráció, a hozzáférések, az adatok biztonsága nagyrészt a te kezedben van.

És pontosan itt csúszik el sok vállalat: a felhőről még mindig rengeteg félreértés és makacs tévhit kering. Ezek a mítoszok pedig hamis biztonságérzetet adnak, és veszélybe sodorják az adatokat.

Ideje tiszta vizet önteni a pohárba, és lebontani a leggyakoribb tévhiteket a felhőbiztonsággal kapcsolatban. A következőkben sorra vesszük őket – és megmutatjuk, mi az ajánlásunk arra, hogyan kerülheted el ezeket a hibákat.

1. tévhit: A felhőszolgáltató intéz minden biztonsági feladatot

Sok szervezet úgy vág bele a felhőbe, hogy a csapatok még nem látják át teljesen, mit is jelent az adatok és alkalmazások felhőbe költöztetése. Emiatt gyakran előfordul, hogy a fejlesztők önállóan telepítenek alkalmazásokat – még azelőtt, hogy a biztonsági csapat egyáltalán tudna róla. Mindez pedig abból a tévhitből ered, hogy „a felhőszolgáltató úgyis mindent megold”.

A valóság ezzel szemben az, hogy a felhőbiztonság megosztott felelősség. A szolgáltató a felhő alapjáért, te pedig a felhőben lévő tartalomért és beállításokért felelsz. Ez azonban nem minden szolgáltatási modellben egyforma.

  • IaaS (Infrastructure-as-a-Service): itt szinte minden kontroll a te kezedben van – a hálózati szabályoktól a konfigurációkon át az adatokig.
  • PaaS (Platform-as-a-Service): a szolgáltató már többet vállal át, de az identitások, beállítások és az adatok biztonsága továbbra is a te feladatod.
  • SaaS (Software-as-a-Service): itt a legtöbb réteget a szolgáltató védi, de ugyanaz a szabály érvényes: identitások, hozzáférések és adatok – ezek továbbra is a te felelősséged.

Az ajánlásunk: Tanítsd meg a csapatokat a megosztott felelősség modelljére, és értsék a különbségeket az IaaS, PaaS és SaaS között. Alapvető, hogy minden érintett pontosan tisztában legyen azzal, milyen biztonsági következményei vannak a felhő használatának – így lehet elkerülni a legfájdalmasabb hibákat.

2. tévhit: A felhő átláthatósága egyszerű és magától értetődő

A felhőplatformok valóban nagyon kényelmessé teszik a fiókok, erőforrások és alkalmazások létrehozását vagy törlését, és az alapértelmezett monitorozó eszközeiket is könnyű beállítani. Ez a „minden gyorsan működik” élmény sokakban azt a téves benyomást kelti, hogy a teljes felhős környezet átlátása és kontrollálása is ugyanolyan egyszerű lesz.

A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb. A felhős környezetek rendkívül dinamikusak: az erőforrások folyamatosan változnak, módosulnak, átalakulnak. Ehhez hozzáadódik, hogy a legtöbb szervezet nem csak egyetlen felhőt használ, hanem több különböző publikus felhőt és saját, on-prem infrastruktúrát is. Ez a sokféle, egymástól eltérő környezet együttesen teszi a teljeskörű átláthatóságot meglepően összetett kihívássá.

Az ajánlásunk: Érdemes egy átfogó, felhő-natív alkalmazásvédelmi platformot (CNAPP) bevezetni, amely folyamatos monitorozással segít növelni a láthatóságot a teljes felhős környezeted felett. Olyan megoldást válassz, amely valóban egy felületen keresztül mutatja meg az összes felhődet, így egységesen és átláthatóan kezelheted a multi-cloud környezetedet.

3. tévhit: A felhő natív biztonsági eszközei önmagukban is elegendők

Különösen a felhővel még csak ismerkedő szervezeteknél gyakori tévhit, hogy ha egyszer használják a felhőszolgáltató (CSP) beépített biztonsági eszközeit – például a hálózati biztonsági csoportokat vagy az alap tűzfalat – akkor már „automatikusan” biztonságban van a teljes infrastruktúrájuk.

A valóság: bár a felhő natív biztonsági eszközök tényleg erős alapréteget adnak, önmagukban messze nem fedik le a teljes támadási felületet. Számos rés marad utánuk. Például az AWS security groupjai nem képesek mély csomagszintű vizsgálatra (deep packet inspection), így nem tudják megvédeni a rendszeredet bizonyos webes sérülékenységekkel szemben.

Az ajánlásunk: Ne hagyatkozz kizárólag a felhőszolgáltató saját biztonsági megoldásaira. Érdemes olyan kiegészítő, harmadik féltől származó eszközökbe beruházni, mint egy fejlett next-generation firewall (NGFW), vagy egy web application firewall (WAF), amely megvédi a webalkalmazásaidat és API-jaidat az olyan támadásoktól, mint az XSS vagy az SQL injection. Emellett érdemes egy network detection and response (NDR) megoldást is bevezetni, amely segít felismerni a szokatlan hálózati viselkedést, és javítja a láthatóságot a multi-cloud és hibrid környezetekben.

4. tévhit: A felhő kevésbé biztonságos, mint a saját on-prem környezeted

Sok biztonsági csapat akkor érzi igazán „kézben tartva” a dolgokat, amikor minden házon belül van: látják a szervereket, ők szabályozzák a fizikai hozzáférést, és minden biztonsági beállítást saját maguk határoznak meg. Innen ered a gondolat, hogy ami on-prem van, az szükségszerűen biztonságosabb is.

A valóság viszont teljesen más képet mutat. A legtöbb szervezetnek nincs elég erőforrása, szakértelme vagy kapacitása ahhoz, hogy olyan szintű, folyamatos éberséget és fejlett technológiát biztosítson, mint a nagy felhőszolgáltatók. A felhőszolgáltatók üzleti modellje szó szerint a biztonságra épül: megengedhetik maguknak, hogy a legmodernebb technológiákba, automatizmusokba és hatalmas, dedikált biztonsági csapatokba fektessenek – olyan szinten, amit egy átlagos szervezet önállóan szinte lehetetlen utolérni.

Az ajánlásunk: A felhőben jóval magasabb biztonsági szint is elérhető, mint on-prem, de ehhez elengedhetetlen, hogy a biztonsági csapataid értsék a felhő működését, a felhős hálózati modelleket és az újfajta kockázatokat. Emellett modern, változásokra hajlandó gondolkodásmódra van szükség: automatizációra építő működésre, „API-fist” megközelítésre és folyamatos, szigorú monitorozásra.

5. tévhit: A felhőszolgáltatók biztonsági eszközei mindenhol ugyanolyanok

A felhőbiztonság alapfogalmai – mint az IAM, a titkosítás vagy a hálózati biztonság – valóban hasonlóak minden szolgáltatónál. Ez könnyen azt az érzetet keltheti, hogy az eszközök, amelyek ezeket megvalósítják, szinte egyformák. Ráadásul a nagy CSP-k gyakran nagyon hasonló neveket és fogalmakat használnak, ami tovább mossa a határokat, és azt a téves képet sugallja, hogy a biztonsági megoldásaik egymással felcserélhetők.

A valóság azonban sokkal árnyaltabb: bár minden nagy szolgáltató kínál saját natív biztonsági eszközöket, ezek képességei jelentősen eltérhetnek. A harmadik féltől származó megoldások valóban sokat erősíthetnek a védelem szintjén, de csak akkor adják a maximális értéket, ha natívan integrálódnak az adott felhőplatformmal, és képesek kihasználni a platform-specifikus kontextust.

Az ajánlásunk: Építs olyan erős és hatékony felhőbiztonsági stratégiát, amelyben harmadik féltől származó CNAPP és NGFW megoldásokat is használsz – olyan eszközöket, amelyek natívan működnek minden egyes felhőkörnyezetben. Így tudsz valóban egységes biztonsági szintet kialakítani a többfelhős és hibrid felhős környezetek, valamint az on-prem rendszereid között, miközben teljeskörű rálátást is kapsz az egész infrastruktúrádra.

Mit tegyél másként? Proaktív megközelítés a felhőbiztonságban

A felhő biztonsága teljesen más gondolkodást igényel, mint a hagyományos, peremvédelemre épülő modellek. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan védd a szervezetedet, át kell állnod egy olyan szemléletre, amely figyelembe veszi a felhő sajátosságait, a gyors változásokat és a multi-cloud, valamint hibrid környezetek összetettségét.

1. Értsd és kommunikáld jól a megosztott felelősség modellt

Fontos, hogy a szervezet minden tagja – a vezetéstől a fejlesztőkig – pontosan tudja, mi az ő felelőssége a felhőbiztonságban. Minél világosabb, hogy ki miért felel, annál kevesebb a kritikus félreértés és hiányosság.

2. Alakíts ki finomhangolt, minimális jogosultságokra építő hozzáférés-kezelést

A komoly felhős incidensek jelentős része a túlzottan széles jogosultságokból ered. Tartsd be a „legkisebb jogosultság” elvét: mindenki csak azt érje el, amire ténylegesen szüksége van. Ehhez érdemes CIEM (Cloud Infrastructure Entitlement Management) megoldásokat használni, amelyek folyamatosan figyelik az identitásalapú eseményeket. Automatizált folyamatokkal reagálj a fenyegetésekre – például vonj vissza hozzáféréseket vagy izolálj gyanús fiókokat.

3. Helyezd előtérbe az adatvédelmet

Használj erős titkosítást úgy az álló, mint a mozgó adatoknál. Ezt egészítsd ki DSPM-megoldásokkal (Data Security Posture Management), amelyek gépi tanulással és mesterséges intelligenciával automatikusan felderítik és besorolják az érzékeny adatokat – így pontosan tudod, mit kell kiemelten védened.

4. Kérj szakértő segítséget a felhős biztonsági és hálózati architektúra felülvizsgálatához

A felhőszolgáltatók folyamatosan újítanak, így az, ami pár éve még „best practice”-nek számított, ma már könnyen elavult lehet. Mivel sok szervezetnek nincs házon belül elég szakértelme ahhoz, hogy ezt önállóan felmérje, érdemes olyan tanácsadó cégekkel dolgozni, akik alaposan átvilágítják a felhőbiztonsági állapotot, feltárják a hiányosságokat és javaslatokat tesznek a megoldásra.

5. Védd az alkalmazásokat és API-kat

A felhőbe telepített alkalmazások egyre inkább API-kra épülnek, ezek pedig a mai webes forgalom egyre nagyobb részét teszik ki. Emiatt kulcsfontosságú, hogy olyan WAF megoldásod legyen, amely képes megvédeni az alkalmazásokat és API-kat a fejlettebb bot-támadások ellen is.

6. Fektess a felhős láthatóságot biztosító eszközökbe

A felhőbiztonsági incidensek egyik leggyakoribb oka a hibás konfiguráció. Olyan eszközökre van szükség, amelyek folyamatos rálátást adnak a környezetedre, képesek valós időben felismerni a hibás beállításokat, és támogatják az automatikus javítást. Ez a felhő „alap-higiénéje”, amely biztosítja, hogy a környezeted következetesen megfeleljen a biztonsági elvárásoknak.

Használd ki a CNAPP erejét a maximális láthatóságért

A CNAPP kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy a szervezetek teljes rálátást kapjanak a komplex, folyamatosan változó – és egyre gyakrabban többfelhős – környezetükre. Segít növelni a biztonságot és emellett kontextust ad a fenyegetésekhez, így könnyebben meg tudod határozni, mely sérülékenységek valóban kihasználhatók és melyeket kell elsőként javítani.

Ahhoz, hogy a felhőbiztonság valóban hatékony legyen, érdemes olyan CNAPP-megoldást használni, amely szorosan integrálódik a többi biztonsági eszközöddel – például a WAF, NGFW és NDR rendszerekkel. Így az egész védelem egységes, összehangolt és jóval eredményesebb lesz.

A FortiCNAPP átfogó, „code-to-cloud” biztonságot nyújt: segít gyorsan kezelni a kockázatokat, gyorsan észlelni és reagálni az aktív fenyegetésekre, növeli a fejlesztők hatékonyságát, és összességében jelentősen javítja a biztonsági működést.

Ha szeretnéd felülvizsgálni a felhős hálózati architektúrádat vagy átfogó képet kapni a szervezeted felhőbiztonsági állapotáról, vedd fel velünk a kapcsolatot, szakértő munkatársaink rendelkezésedre állnak!

Értesüljön legfrissebb tartalmainkról,
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Fortinet

KKV

Konfigurátor

Bizonytalan mely Fortinet megoldásra van szüksége? Segítünk!

Konfigurátorunk segítségével most megtudhatja, mely Fortinet eszközben/ szolgáltatásban érdemes gondolkodnia, hogy kompromisszummentes védelmet biztosíthasson vállalata számára.

1
2
3
4
5

1.Lépés

Szükségünk lesz pár cégére vonatkozó információra

2.Lépés

Az adathasználatról

Pl.: Egy kisebb iroda, ahol jellemzően csak szöveges fájlokkal dolgoznak alacsony adatmennyiséget, míg egy stúdió, ahol egy publikus felhő tárhelyre mentik a média anyagokat magas adatmennyiség használatot jelent.

3.Lépés

Funkciók, melyekre szüksége lehet

4. LÉPÉS

A megadott adatok alapján javasolt Fortinet megoldások

FortiGate-40F eszköz

FortiGate-70F eszköz

FortiGate-70F eszköz

FortiGate-100F eszköz

FortiGate-200F eszköz

FortiClient EMS

FortiClient VPN

Fortinet Unified Threat Protection

FortiToken

5.Lépés

Ajánlat pontosítása

Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy kalkulátorunk kizárólag tájékoztató jellegű adatokkal szolgál, azok nem tekinthetőek teljes értékű ajánlatnak. Amennyiben szeretne teljesebb képet kapni, és szeretné, ha szakértő kollégáink vizsgálnák meg egyedi igényeit, kérjük töltse ki az alábbi adatlapunkat.

INGYENes Fortinet CTAP DEMÓ

Ismerkedjen meg testközelből a Fortinet Security Fabric előnyeivel!

Töltse le brosúránkat, tudjon meg többet ingyenes szolgáltatásunkról. A Fortinet Cyber Threat Assessment Program segítségével felmérheti hálózata valódi kitettségét a kiberfenyegetettségnek.